A fizetés magánügy – vélik a munkavállalók

Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek; eközben a cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából, amelyről március 3-án tájékoztatták az MTI-t.
Az EU bértranszparencia-irányelvének legfőbb célja, hogy a nők és a férfiak ugyanazért vagy azonos értékű munkáért azonos fizetést kapjanak, az eltéréseket pedig objektív szempontok alapján kelljen alátámasztaniuk a cégeknek.
A EU tagállamoknak az idén június 7-ig kell átültetniük a nemzeti jogba a nemek közötti bérkülönbség kezeléséről és a bérek átláthatóságának biztosításáról szóló uniós irányelvet. Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az Európai Unióban a nemek közti bérszakadék átlagosan 12 százalék, Magyarországon 17,8 százalék volt.
2025 szeptemberében a fizetési átláthatóságról készített átfogó kutatása szerint a magyar cégek 15,5 százaléka egyáltalán nem hallott még a bértranszparencia-irányelvről, és csak minden tizedik van tisztában annak részleteivel. Dencső Blanka piackutatási és termékfejlesztési szakértő rámutatott: a cégek 75 százaléka nem támogatná a bérek átláthatóságát. Ennek elsődleges okaként tízből nyolc munkaadó a felmerülő feszültséget jelölte meg, 45 százalékuk a bérek megállapításának rugalmasságát félti, 38 százalékuk szerint pedig a béradatok nyilvánossága versenyhátrányt jelenthet a munkatársaik megtartásában.
A kutatás alapján a munkavállalók 51 százaléka is ellenzi a bérek nyilvánosságát. Ők elsősorban magánügyként tekintenek a fizetésekre, és az átláthatóság bevezetésével a romló munkahelyi légkörtől tartanak leginkább.
A közlemény kiemeli: az irányelv szerint a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy a dolgozók tájékoztatást kapjanak egyéni bérszintjükről és a velük azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. Ehhez kapcsolódik az a tévhit, hogy mostantól mindenki tudni fogja, hogy ki mennyit keres – jegyezték meg.
Gönczi Gyöngyi HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatvezető a közleményben hangsúlyozta: a bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket. Ehelyett olyan átlátható rendszer kiépítését ösztönzi, amiben a döntéshozók objektív, nemi szempontból semleges tényezők mentén (például felelősség, szaktudás, munkakörülmények) össze tudják hasonlítani, és ezáltal hierarchiába rendezni a pozíciókat, hogy a munkavállalók is láthassák, milyen elvárások tartoznak az egyes munkaköri szintekhez.
Az irányelv mentén a toborzás-kiválasztási folyamat is átalakul az állásportál szerint: a cégek már nem kérdezhetnek rá a jelöltek aktuális vagy korábbi fizetéseire, azonban a direktíva előírásai szerint kötelességük lesz tájékoztatni az állásra pályázókat az adott pozícióban elérhető bérekről vagy bérsávokról még az állásinterjú – vagy ha az nem lehetséges, akkor a munkaszerződés megkötése – előtt.

































































