AZ MTA doktora lett a nyíregyházi oktató
„A jövő közlekedése az utasok fejében dől el” – MTA doktora címet kapott Duleba Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem kutatója, aki a tömegközlekedés forradalmasításán dolgozik – közölte a Nyíregyházi Egyetem július 14-én.
Mi lenne, ha a jövő városi közlekedését nem csak a szolgáltatók, nemcsak a politikusok, hanem az utasok is formálnák? Japánban és Írországban már a gyakorlatban is alkalmazzák azt a tudományos módszert, amely magyar fejlesztés. Duleba Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem kutatóprofesszora MTA doktori dolgozatát 95 százalékos eredménnyel védte meg márciusban.
A kutató már hivatalosan is a nagydoktori (Doctor of Science – DSc) cím birtokosa. Úttörő munkájával azt bizonyítja: a fenntartható tömegközlekedés ott kezdődik, ahol végre komolyan vesszük az utasokat.
Duleba Szabolcs elmondta, a kutatásának a kiindulópontja a közlekedési preferenciák vizsgálata volt. – Egészen pontosan az a felismerés indította el a gondolkodásomat – amely Japánban, az Akita Egyetemen töltött idő alatt fogalmazódott meg bennem –, hogy a közlekedésfejlesztés világszerte jellemzően top-down módon történik. Vagyis felülről születnek meg a döntések: például, hogy új villamosokat szerzünk be, mert az kényelmesebb, jobban klimatizált, és „biztosan jobb lesz” az utasoknak. Csakhogy lehet, hogy nem ez a valódi probléma. Lehet, hogy a megállók elhelyezése rossz, a járatok ritkák, vagy nem csatlakoznak egymáshoz – és ezt a döntéshozók gyakran nem látják, mert sokszor maguk sem használják a közösségi közlekedést – fogalmazott. Hozzátette, először az utasokat kellene megkérdezni. – Az egész MTA doktorimnak az az alapkoncepciója, hogy nézzük meg az utasok oldalát is: milyen preferenciák vannak, hogyan lehet ezeket elemezni, és hogyan lehetne a közlekedési rendszer átalakítását ezekre az igényekre alapozni. Hiszen sokan azért választják az autót, mert a közösségi közlekedést nem érzik elég megbízhatónak, komfortosnak vagy gyorsnak. Őket is meg kellene szólítani – nem csak a jelenlegi felhasználókat –tette hozzá.
Három nézőpontot vizsgált: az utasét, a fenntartóét, aki a költségekért felel és a közlekedési vállalatét, aki üzemelteti a rendszert.
A cél egy matematikai alapú konszenzusmodell kidolgozása volt, ami figyelembe veszi a három szereplő szempontjait. Ezáltal a közlekedésfejlesztés nem egyoldalú döntések eredménye lesz, hanem egy kiegyensúlyozott optimum, amely valódi problémákra ad választ – nem feltételezett igényekre. – A fenntartható közlekedés nem attól lesz hatékony, hogy technológiailag zöld – hanem attól, hogy valóban használják is az emberek. Egy olyan fejlesztés, amely nem találkozik az utasok igényeivel, hatástalan lehet: az utas „lábával szavaz”, és visszatér az autóhoz. De ha sikerül a szolgáltatást az igényekhez igazítani, az növeli a használatot, csökkenti az autóforgalmat, és valóban fenntarthatóvá teszi a városi közlekedést – fogalmazott.
