Burkolóra 60, kőművesre 59 napot kell várni

Magyarországon egy kivitelezőre átlagosan 56 napot kell várni, ami három nappal több mint egy évvel korábban – közölte országos kutatása alapján a Mapei Kft. március 24-én az MTI-vel.

A vállalat idei februári felmérésében 1900 építőipari szakembert kérdeztek meg. A közlemény idézte Markovich Béla ügyvezetőt, aki elmondta, hogy bár a várakozási idő három nappal nőtt, az 56 napos átlag még mindig elfogadható. A szakemberhiány azonban jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz.

Példaként említették, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 65, a Dél-Dunántúlon 60, Észak-Magyarországon pedig átlagosan 47 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A szakmacsoportok közül jelenleg a generálkivitelezőkre, burkolókra, kőművesekre és az épületszigetelőkre kell a legtöbbet várni: 63, 60, 59, valamint 57 napot.

Kitértek arra is, hogy a szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában négyzetméterenként 9596 forint volt, ami éves szinten 1 százalékos növekedés.

Markovich Béla megjegyezte, a regionális adatok szerint több mint 3500 forintos a különbség az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak.

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol négyzetméterenként 10 402 forint az átlagos kivitelezési díj. Budapesten és Közép-Magyarországon is az országos átlag felett alakulnak az árak. A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők: Észak-Alföldön 8532 Dél-Alföldön 8824 forint az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kivitelezők 56 százaléka tervez áremelést, amelynek az átlagos tervezett mértéke 10 százalék körül alakul.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése és az építőanyagok drágulása is szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Markovich Béla rámutatott, a kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe. A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki otthonfelújítási programtól és az energetikai Otthonfelújítási programtól várnak munkát. Ugyanakkor a megkérdezettek 43 százaléka úgy látja, egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Markovich Béla az építőipar jelenlegi helyzetéről elmondta, az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. A további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása.