Amit a jövő évi költségvetés tervezetéről tudni érdemes
Adóváltozásokat, több ágazatban béremelést, a családi pótlék megduplázását és az egészségügyi kiadások növelését tartalmazza a jövő évi költségvetési tervezet. A kormány által benyújtott javaslatról az Országgyűlés dönt.
A kormány tájékoztatása szerint a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökkenne. Az ennél magasabb, legfeljebb havi bruttó 680 ezer forintos kereseteknél adójóváírás növelné a nettó jövedelmet. Az intézkedés a kormány számításai alapján közel 2,5 millió embert érinthet. A 25 év alattiak az átlagkeresetig továbbra is mentesülnének az szja megfizetése alól.
A tervezet megduplázná a családi pótlékot. Az anyákra vonatkozó adómentességet havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lehetne érvényesíteni, az ezt meghaladó rész után személyi jövedelemadót kellene fizetni.
Nyugdíjak és szociális ellátások
A legalacsonyabb nyugdíjak emelésére 123 milliárd forintot különítenének el. A közlemény szerint januártól a nyugdíjak alsó határa 120 ezer forint lenne, és sávosan emelkednének az ezt meghaladó alacsony nyugdíjak is.
Megmaradna a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének megfelelő összeg kifizetése. Bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét is, amely a kormány szerint több mint kétmillió, 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülő embert érintene.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10, az árvaellátás 20, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal emelkednének. A közlemény szerint megmaradna a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, és nem változnának a Babaváró, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályai.
Több ágazatban emelnék a béreket
Az egészségügyi szakdolgozóknál átlagosan 17, az állami szociális intézmények dolgozóinál 17,8, a rendvédelemben 15 százalékos béremelést terveznek. A köznevelésben nevelést-oktatást segítő és technikai munkakörökben dolgozók átlagosan 21,5, a közművelődésben foglalkoztatottak 10,7 százalékos emelésre számíthatnának.
Az állami egyetemek oktatói béreinek rendezésére tízmilliárd forintot szánnának. Folytatódna a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése is.
510 milliárd forintos egészségügyi többlet
Az egészségügy az ideinél 510 milliárd forinttal, azaz 12,5 százalékkal nagyobb keretet kapna. Ebből 192 milliárd forint jutna béremelésekre.
A kórházi gyógyszerek finanszírozására 95, a kórházak működésére 51, a patikai gyógyszerek támogatására 38 milliárd forint többletet terveznek. A kórházak klimatizálására szánt keret 25 milliárd forinttal nőne, és tízmilliárdos nagyságrenddel emelnék az étkeztetés támogatását.
Mentőautókra és mentőállomások felújítására további 21 milliárd forintot fordítanának. Új CT- és MR-berendezésekre, valamint a várólisták rövidítésére külön-külön húszmilliárd, a krónikus betegek gondozására 11 milliárd forint többlet jutna.
Lakhatási programok és adóemelések
A lakhatási intézkedések között szerepel a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel, valamint a Wekerle+ Lakástakarék. Utóbbinál az első öt év befizetéseihez 10, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítést ígérnek, 3 százalékos banki kamat mellett. Az energetikai felújításokat támogató programot valamennyi településen elérhetővé tennék, házassági és gyermekvállalási feltétel nélkül.
A kiadások mellett több adóteher is növekedne. A kormány becslése szerint a milliárdosok vagyonadója mintegy 15 ezer embert érintene, és körülbelül 200 milliárd forint bevételt hozhatna. Változtatnának a nagyvállalatok társasági adózásán, emelnék az innovációs járulékot, és felülvizsgálnák egyes külföldi nagyvállalatok kedvezményeit.
Nagyobb hozzájárulást várnának az energiacégektől, bankoktól, biztosítóktól és kereskedelmi láncoktól. Emelkedne a bányajáradék, egyes egészségre ártalmas termékek és az égetett szeszek adóterhe, valamint a környezetszennyező tevékenységek terhelése. A reklámadó kulcsa 3,75 százalékra nőne.
A második cégautótól megszüntetnék a gépjárműadó levonhatóságát a cégautóadóból. A közlemény az árrésstop megszüntetését is kilátásba helyezi.
