Ön tudja, hol élnek a legrosszabbul kereső magyarok?
Frissült június 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal térképes interaktív felülete (TIMEA); a legfontosabb újdonság, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2019 és 2025 közötti, éves bruttó és nettó átlagkeresete már a munkavállalók lakcíme szerinti települési szintű bontásban is elérhető – közölte a KSH hétfőn.
A TIMEA rendszerben összesen 13 mutató, a keresetek mellett egyebek közt a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a lakásállomány jellemzői frissültek június 1-jén a legfrissebb adatok alapján a közlemény szerint.
Az alkalmazás lehetőséget ad a területi adatok térképi megjelenítésére, lekérdezésére, valamint a kapcsolódó módszertani információk elérésére is.
A KSH közölte: a minden korábbinál részletesebb térképen böngészve látható, hogy a főváros (a 23 kerület átlaga alapján) közel sem dobogós a települések közt a kereseteket vizsgálva. A Buda környéki agglomerációs – Nagykovácsi, Telki, Budajenő – és az osztrák határ menti települések mellett például Paks is ott van a legmagasabb átlagkeresetű helységek között.
Az adatokból az is kiolvasható, hogy 2019 és 2025 között a legnagyobb mértékű keresetnövekedés főként néhány alacsonyabb kereseti szintű Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya vármegyei településen volt megfigyelhető. Egyes helyeken a nettó átlagkereset az időszak végére csaknem a háromszorosára emelkedett, ugyanakkor továbbra is számottevően elmaradt az országos átlagtól.
A közlemény szerint a magyar és angol nyelven is elérhető, ingyenes TIMEA-alkalmazás interaktív felületén bárki készíthet szemléletes térképeket a KSH honlapján található 23 témakör több mint 200 mutatójából. Az elkészült térképeket és a hozzájuk tartozó adatokat a felhasználók le is tölthetik. A vizuális megjelenítés négy területi szinten – regionális, vármegyei, járási és települési bontásban – lehetséges. A közigazgatási határokat tartalmazó nézethez különböző alaptérképrétegek – például légifotó vagy OpenStreetMap – és feliratok is társíthatók.
A megjeleníthető és letölthető adatok döntő többsége 2012-től érhető el, a mutatók pedig egységesen az utolsó elérhető év közigazgatási beosztásának megfelelően szerepelnek az alkalmazásban.
