A kormány gyökeresen átalakítja a tankerületi rendszert

Átfogó oktatási reformról döntött a kormány – jelentette be július 30-án Magyar Péter miniszterelnök. A közlés szerint átalakul a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működése, nyilvános pályázaton választják ki a tankerületi igazgatókat, a döntéshozatalban pedig a jövőben a polgármesterek is szerepet kapnak. A miniszterelnök azt mondta, a kabinet korábbi vállalását teljesítette azzal, hogy az oktatásban is meghozta az első jelentős szerkezeti átalakításokról szóló döntéseket. A reformokat az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium elmúlt két hónapban lefolytatott átfogó vizsgálata előzte meg.

Magyar Péter szerint az átvilágítás során kiderült, hogy a köznevelési rendszer problémái jóval súlyosabbak annál, mint azt korábban feltételezték.

Elmondása szerint több tankerületnek a bérekre és egyéb személyi juttatásokra elkülönített forrásokhoz kellett hozzányúlnia annak érdekében, hogy az iskolák mindennapi működési kiadásait finanszírozni tudják. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy jelenleg több ezer betöltetlen pedagógusállás van az oktatásban, és a helyzetet jelentősen enyhíti, hogy még mindig több ezer nyugdíjas korú pedagógus dolgozik az iskolákban. Kiemelte: 2025-ben a kormánynak több mint 27 milliárd forint kiegészítő támogatást kellett biztosítania a tankerületek számára kizárólag azért, hogy ki tudják fizetni az intézmények közüzemi számláit.

A miniszterelnök szerint az átvilágítás további pénzügyi problémákat is feltárt. Példaként említette, hogy miközben a tankerületek egy 1 millió forintos beszerzésről sem dönthettek önállóan, addig több milliárd forintos költségvetési átcsoportosítások történtek úgy, hogy a költségvetési felügyelők csak utólag kaptak tájékoztatást. Egy 3 milliárd forintos átcsoportosítás esetében – állítása szerint – azt sem tudták megmondani, milyen szempontok alapján osztották szét az összeget.

A bejelentés egyik legfontosabb eleme, hogy augusztus 20-án valamennyi tankerületi igazgatói álláshelyet nyílt pályázaton hirdetik meg.

Magyar Péter szerint ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy a vezetők nyilvános pályázat nélkül, határozatlan időre kapnak megbízást. Az új rendszerben a kiválasztott tankerületi igazgatók ötéves időtartamra nyerik el megbízatásukat. A kiválasztási folyamatba a kormány a polgármestereket is bevonja. A miniszterelnök hangsúlyozta: olyan vezetőket szeretnének a tankerületek élére, akik szakmai programmal, vezetői elképzelésekkel és bizonyítható eredményekkel érdemlik ki a bizalmat.

A reform részeként a Klebelsberg Központ nem szűnik meg, azonban alapvetően átalakul a feladata.

Magyar Péter közlése szerint az intézmény a jövőben kutató-fejlesztő és szakmai háttérintézményként működik tovább, miközben középirányító szerepe megszűnik. Az oktatás irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.

A miniszterelnök szerint a változtatások célja, hogy a döntések közelebb kerüljenek az iskolákhoz, és egyszerűbbé váljon az intézmények működtetése.

Mint fogalmazott, azt szeretnék elérni, hogy:

• a tantárgyakat megfelelő szakos pedagógusok tanítsák;
• szükség esetén rendelkezésre álljanak gyógypedagógusok;
• kisebb értékű eszközbeszerzések ne húzódjanak hónapokig;
• az iskolai felújítások ne a szülőkre háruljanak;
• a pedagógusok szakmai meggyőződésük szerint, félelem nélkül végezhessék munkájukat.

Magyar Péter szerint a mostani döntés egy hosszabb reformfolyamat kezdete. A célja – mint mondta –, hogy olyan iskolarendszer jöjjön létre, amelyben a vezetők nagyobb önállósággal és egyértelmű felelősséggel dolgozhatnak, a pedagógusok pedig több figyelmet fordíthatnak a gyermekek oktatására és támogatására. A miniszterelnök hangsúlyozta: olyan magyar iskolákat szeretnének kialakítani, ahol jó tanítani és tanulni, minden gyermek megkapja a fejlődéséhez szükséges támogatást, és a család lakóhelye vagy anyagi helyzete nem jelent akadályt a tehetség kibontakoztatásában.

Szerinte a most elfogadott intézkedések ennek a folyamatnak az első fontos lépését jelentik.