Lavrov nem akar európai vezetőket a tárgyalóasztalnál
Nem lehetnek ott az európai országok az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, mert ellenségesek Oroszországgal szemben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konfliktus rendezéséről szeptember 17-én Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.
"Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont – a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése – miatt természetesen nincs keresnivalója a tárgyalóasztalnál" – mondta. Lavrov szerint Kijev igyekszik elszabotálni Washington konfliktusmegoldási stratégiáját, amely a kiváltó okok felismerésén és megszüntetésén alapul, emellett pedig Ukrajna és Európa arról próbálja meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a béketeremtő erőfeszítéseivel.
"Ő (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök) lényegében nem akarja, hogy a nyugati józan erők józan politikát folytassanak" – nyilatkozott.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff, fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz-amerikai megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok "teljes körű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik". "El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át" – nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt. A diplomata szerint lelepleződött " az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot".
Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.
A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a "kijevi rezsimet", szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg "szünetel", de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.
Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja "ellenséges politikáját" Oroszországgal szemben.
"Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját" – mondta. Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag "egyértelműen bizonyította", hogy Oroszország "nem érzékeny ezekre a szankciókra".
Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "rendkívül pozitívan értékeli a Zapad-2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit". Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a "különleges katonai művelet" általános koordinációjával van elfoglalva.
Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól elérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.
